A fajta kialakulsa
Eredete sok-sok vszzadra nylik vissza a korabeli Angliba. A beagle a kopk egyik legsibb fajtja. Elnevezse valsznleg mretbl addik, a kelta beag, begle szbl ered, melyre a legkisebb kopfajtaknt r is szolgl. Mr a krnikk is emltenek olyan kutyt, melyet aprvadas vadszatra hasznltak. A fajta neve a 15. szzadban bukkan fel elszr rott szvegben, ksbb tbbek kztt Thomas Bewick r 1790-ben a legkisebb koprl, mely fradhatatlan a vadszatban s ugatsa lgy, dallamos s ezrt a fajtt nha nevezik nekes beagle-nek is. Kzvetlen se nagy valsznsggel a 17. szzadban kitenysztett harrier /nyulsz/ kopk kztt keresend. Ezen kopk szmtalan klnbz fajtjnak sszeolvadsbl ltrejtt nhny fajta egyike lehetett a beagle kzvetlen se. Hazjban jellemzen nylvadszatra hasznltk falkban.A beagle tulajdonkppen a dsgazdag angol arisztokrcia legltvnyosabb vadszatainak npszer kopi mintjra szletett.Mg azonban a rengeteg kutyt magba foglal kennelt s nagyszm htaslovat felttelez falkavadszat csupn a leggazdagabbak sportja volt addig a szegnyebbek gyalogvadszatra rendezkedtek be s ehhez kellettek a kiss lassab s higgadtabb kopk,amilyen a beagle. Az idk folyamn azonban fokozatosan megvltozott a vadszat clja, talakult a beagle falks vadszat, a beagling. Mg korbban az lelemszerzs, napjainkra az elsdleges cl a sport lett, a zskmny elejtse helyett a mozgs rme. A fajta egysges tenysztsnek kezdete 1890-re, az Angol Beagle Club megalakulsra datlhat. A beagling Anglin kvl az Egyeslt llamokban is igen elterjedt, ahol a kedvez krlmnyek miatt napig sokan zik.Azonban Magyarorszgon a kopzs minden formja tilos,de a hazai gazdiknak is lehetsge van munkavizsgn s azokon a keresversenyeken melyet a Beagle Klub vagy MEOE Kop Klub rendez megmrettetni kutyja tudst. A II. vilghbor eltti idszakban mg nem volt beagle Magyarorszgon. A Magyar Ebtrzsknyv els beagle bejegyzse egy 1971-es szlets, import kan a MET 3904 szm kutyja. Az els beagle kiskutyk - Maverick M. - 1979-ben szletettek haznkban B trzsknyv szlktl.
Kp:Harrier kop

|